Fűtés

Épület belső helyiségének, huzamos emberi tartózkodás céljára történő felmelegítését és melegen tartását szolgáló tevékenység.

Fűtés lehetséges helyiségenkénti hősugárzóval, kályhával, cserépkályhával, kandallóval, valamint központilag elhelyezett fűtőberendezéssel. Ez utóbbi módszer alkalmazásával a levegő felmelegítését a központi helyről az egyes helyiségekbe vezetett csőrendszerrel és ott kialakított fűtőtestek, vagy az épület szerkezeteibe beépített fűtött felületek - padlófűtés, mennyezetfűtés, falfűtés által történő hőleadás, vagy felfűtött levegő beáramoltatása biztosítja.

A fűtés céljára igénybevett energiahordozó lehet a gáz, a fa, a szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyag. Manapság egyre gyakoribb a földhő illetve a levegő hőjének - hőszivattyú - hasznosítása, illetve a nap és ritkábban a szélenergia, valamint passzív házak esetén egyéb belső energiaforrások felhasználása.

Az épület tervezése során az építész tervező a betervezésre kerülő fűtési megoldásból adódó fűtő, esetleg hűtő, fal padló mennyezet felületeket figyelembe kell vegye.